Zetto.hu

Igen, így hívják, amit iszogatok így blogírás közben: Breakfast Blast. Összetevők: pirított gabonapehely, méz, eper, banán, narancslé. Feltételezem, ebbe is tesznek zsírmentes fagyasztott joghurtot, de ez csak tipp, nem volt kiírva. A torkom halott volt reggel, de megfenyegettem és összeszedte magát, a buszt is elértem. Tegnap benéztem a Magyar Boltba és vettem mikucsomagokat, amelyeket ma ki is osztottam a munkahelyen (is). Utólag értesültem róla k3y-tól és Ricktől, hogy hatodikán van. Mindegy, nem emlékezhetem mindenre – vegyük úgy, hogy előrehozott volt 🙂 A programozás nagyon jól ment és kikapcsolódásként – mivel webezni nem nagyon szabad, mert a személyzetisek beszólnak -, leveleztem k3y-jel és Rickkel. Még nem válaszoltam meg az utolsó leveleket, de nagyon pörgöm most ezen a kódon, nem tudom letenni, annyira izgalmas. Mindig kitalálok valami új feature-t ( featúrát 🙂 ) és olyankor jól megbolygatom az egészet. Na mindegy, már nincs sok hátra.

Tegnap (munka után természetesen..) csak feküdtem az ágyamon és chateltem. Nagyon kellemes volt semmit tenni, bár lehetne jobb a fűtés (vagy inkább fel kellene jobban öltözni..). Ma karate lesz, aztán otthon bepakolás csütörtökre. Kedden vettem Túró Rudit (még jó, hogy csak 15 euró fölött fogadták el a kártyát, mert amikor még néztem valamit a mikuk mellé, akkor villant be, hogy ezt is akartam szerezni) jópár csomaggal, azt fogom szétszórni a helyi animések között. A múltkor a német srác hozott Milka csokit, hogy német csoki, együk, holnap viszont én veszem fel a kesztyűt a “kulturális megszállásban” 🙂

Újra visszaugorva az időben: jó volt a tegnap, mert a mikuláscsomagok beszerzése után tudtam vásárolni szivacsot a fülhallgatóra, fel tudtam adni a nemzetközi karácsonyi üdvözlőlapokat, be tudtam vásárolni egy kicsit Karácsonyra (de pszt, ez titok) és teszkóztam is egy nagyon keveset – mivel hétkor zártak. Az automata pénztárnál kis fennakadásom volt: az előttem lévő vevő a kóláját a súlyérzékelőn felejtette (ahová mindent pakolni kell) és amikor visszajött érte és felkapta, megszakadt a futás, mondván, hogy biztos fizetés előtt elvittem valamit. Az automata pénztárak felülvigyázója, egy szőke lány, egy kicsit odébb társalgott egy kolleginájával. Pár perc múlva azonban visszatért és mehetett a leolvasásom tovább. Kezdtem neki mesélni, hogy mi történt, de csak legyintett, hogy semmi baj – errefelé nem feltételezik az emberről, hogy lopni akar. Minek, hiszen csak annyit kell tenni, hogy az ellenértéket odaadja az ember. Mindenhol így lenne normális és a közfelfogásnak is ilyennek kellene lennie. Végre egy hely, ahol ilyen szempontból nem érzem magam (sok hasonlóan becsületes embertársammal együtt, amely halmazba feltételezhetően ezen sorok olvasója is beletartozik) egyfajta kivételnek.

Boldog Mikulást csütörtökre! 🙂

A hétvége az alvásé és a felzárkózásé volt. Amikor hajnali öt körül ágyba kerültem szombaton (kellett nekem annyi tesztet megoldanom, edzenem és aztán blogot írnom..), hosszú álomba merültem. 13 óra múlva fel is keltem, azaz délután hatkor, korom sötétben. Kicsit depresszív volt. Nem tudom pontosan, mikor mit csináltam, de kb ezek voltak: a lakás kitakarítása, étkezés, chat, az eső bámulása, OpenTTD Mac-kel ( titokban biztos segített a játékban pénzzel is, mert egyszer hirtelen fél milkával több pénzem lett – a cégem neve Zetto Helper Foundation volt 🙂 , ugyanis egy előző – csőd felé száguldó – cégemet akartam megmenteni, az Universal Empire Z-et 🙂 ), teafőzés és -szürcsölgetés, alvás, főzés egész hétre, levelek szétválogatása és megválaszolása, adatrendezés, convideók feltöltése, angolnyelvű karácsonyi üdvözlőlapok megírása és címzése, az egyik conos blogbejegyzés angolítása, motoros elméleti vizsgára készülés, edzés, beszélgetés Aminával, “esti mese” elalvás előtt. Plusz még amit kifelejtettem 🙂

A hétfő nagyszerű volt, nagyon jó volt a csatlakozásom, csak a második buszom beragadt egy tipikusan reggeli csúcsforgalmi szituációval küzdő helyen. Az ötnapos jegyet a buszraszállás előtt vettem meg, ami sokáig tartott, mert lassú volt a termináljuk. A munkahelyi melóval jól haladtam, kezd a progi tökéletesedni, a kolléganő megint kicsit lekötött, de legalább jól elbeszélgettünk. Sajnos az adatbázissal kapcsolatos gondjára nem tudtam gyógyírt, de mondtam neki, ha kapok főnöki felhatalmazást és jóváhagyást, le tudok ülni vele debugolni, mert jelenleg fogalmam és időm sincs. Volt már úgy korábban, hogy megjártam, amikor kollégának komolyabban segítettem és ennek nem volt semmi nyoma..

Jelenleg a szokásos helyen ülök és chatelek, illetve blogot írok. Kéne videókat is feltölteni, mert még mindig van, ha jól sejtem. Amit iszogatok, az egy finom Blueberry Burst. Ez eddig az egyik legjobb tipus. Pár óra és karate, aztán buszozás, előkészületek keddre, majd pedig alvás. Jó lesz.

Ma jó kis nap volt: belefutottam pár programozási dologba, de a végén sikerült kibogozni. Nem volt bent a nagyfőnök, így nem tudtam bemutatni a progit, de még egyébként sem tökéletes. Viszont végre kb úgy működik, ahogy eleve elterveztem, szóval ez elég jó dolog.

Munka után elindultam megkeresni az íjászklubot. Azt gondoltam, kint vannak az edzések, ezért először körbejártam a sportkomplexumot – ami hasznos volt, mert legalább kicsit feltérképeztem a terepet. Végül a sportközpontban megkérdeztem, hol is van pontosan és a megadott terembe szépen “berontottam”. Elindultam az illetékesnek tűnő klikk felé és a reakciók alapján megtaláltam a klubügyekért felelős lányt.

Kiderült, hogy külsős tagoknak hat euró egy évre mindösszesen. Mivel ez fényévekkel olcsóbb, mint akármilyen online közösségi oldal, egyáltalán nem hezitáltam: elsétáltam az általam ismert legközelebbi pénzkiadó automatához és készpénzzel tértem vissza. Az edzés persze addig is ment tovább természetesen.. Kaptam egy oktatót, cool íjászkarvédőt, mint ami a szamurájfilmekben/animékben is látható, öt nyílvesszőt, egy ujjvédőt, és persze egy király íjat. Egész hamar belejöttem és csak addig mentem ki, amíg megvásároltam a menün szereplő következő smoothie-t, melynek a neve Raspberry Slip (pirosas színe van, mint ahogy a neve is utal rá, és finom is). Amikor lemegy egy kör, az egyik rangidős elkiabálja magát, hogy Colleeect és lehet indulni összeszedni a nyílvesszőket. A vége felé már csak a céltáblát találtam el (volt jópár bull’s eye is), így a terem végébe már nem kellett elnézni a félrementeket begyűjteni. Nagyon tetszik az íjászkodás és erősen gondolkodom egy saját íj beszerzésén – amikor szóltak, hogy utolsó kör, alig akartam elhinni: annyira gyorsan elrepült az a pár óra. Kocsmázást kezdtek szervezni és nem akartam túl antiszocnak tűnni, ezért mondtam nekik, hogy mindenképp.

A kocsmába való betérés előtt kollektíve ételbeszerzés történt (bolt, hasábburgonyás takeaway, kínai takeaway, fakultatíve). Elég nagy gondban voltam, mert a bolt főleg tiltott cuccokkal van tele, legalább is a diétázás szempontjából, a takeaway-ekről meg nem is beszélve.. Így a végén vettem egy csomag mogyorót és igyekeztem minél jobban ráerőltetni mindenkire, hogy minél kevesebbet kelljen megennem 🙂 A kocsmában diet coke-ot kértem kétszer is – úgy rémlik, volt még pár, szintén alkoholmentes italt bevállaló egyetemista is. Egész jól be tudtam kapcsolódni a beszélgetésbe és ezt a tegnapi buszos kipaterolós történetet is viszonylag jól el tudtam mesélni. Aztán amikor már nem voltunk olyan sokat, egy társasjátékot kezdtünk el játszani, amiben az volt a vicces, hogy nem árulták el a szabályt, menet közben kellett rájönnöm. A tudatlanok közül én voltam az első, aki kitalálta a mintát, de ne feledjük, hogy a többiek azért ittak jópár pohárral, és nem kólát..

Aztán szétszéledtünk, az egyik íjász pont arra ment, mint én és bennszülött révén nagyobb tapasztalata volt az éjszakai járatokban. Egy belvárosba induló busszal indultunk útnak, majd közel a végállomásához leszálltunk és átszálltunk egy másikra. Pontosabban vártuk a megállójában, de feltételeztük, hogy nem jön, ezért elindultunk gyalog. Viszont épp félúton jártunk, amikor kiderült, hogy mégis jön, így futni kellett, ami jó kis testmozgás volt és kellett is. A megfelelő megállónál elköszöntem és leszálltam, majd sikeresen hazaékeztem. Elektronikus motorvezetői tesztet fejtettem pár órán keresztül, miközben jófajta Björk remix szólt a rádióból. Jól megy a teszt, szerintem nem lesz gond a vizsgán. Az edzés is megvolt, most pedig ezt írom épp egy ideje, miután feltöltöttem a ma készült képek nagyrészét.

Nagyszerű nap volt ez a mai!