Archive for August, 2007

Queue or die

Friday, August 10th, 2007

Reggel sudokut fejtettem egész úton munkába menet. (Tegnap felkaptam egy ingyenes hirdetési újságszerűséget a teszkóban, mert van benne rejtvény.) na ez az, amire otthon meg sem mernék próbálni<br>  rávenni az embereket.. A pirosnál ácsorogtam és amikor zöldre váltott a lámpa, csak akkor vettem észre, hogy a LAN admin integet a túloldalon. Beértem és együtt indultunk tovább. Mondta, hogy ő nem szokott várni, csak átsétál/átfut, amikor lehet – nem is csodálom, amilyen bénán van itt minden ütemezve. Hajszál pontosan kilencre beértem és még a sudokut is be tudtam fejezni, mert a teamleader lány jócskán késett – előre nem látható okokból. Kivégeztem a közepes és a haladó feladványt is, lehet, hogy majd szerzek még újakat valahonnan.
 
Dolgoztunk, tanítottak, stb, aztán negyed tizenkettőkor átmentünk kávézni az étkezőbe és ott beszélgettünk hármasban, dél körül megint vissza dolgozni. Kicsit túlpörögtem magam és úgy kellett rámszólniuk negyed kettőkor, hogy ugyan menjek már kaját venni, ha kell, mert lassan ebédelni kellene. 8 perc alatt elértem a boltig, 4 percet vett igénybe a vásárlás és újabb nyolc percet a visszaút. A főnöklány tök rendes volt, mert megvárt az ebédjével és együtt ettünk. Kettő körül megint nekiültem dolgozni és rövidebb szünetekkel (pl vízszerzés kiszáradás ellen, ilyesmi) folytattam is rendesen. Aztán ötkor hazaküldtek. Kicsit csepergett az eső és rájöttem, hogy péntek van. Ja? Akkor éljen, ugye?

Naze ore ni..

Tuesday, August 7th, 2007

csatorna, meg víz, meg ilyenek.. Miért? Miért történik velem most ennyi jó. Lássuk csak.. Voltam ma dolgozni és sokminden kiderült.

  • évente 26+2 szabadnap, idén pedig 12.5-öt mindenképp ki kell vennem
  • nem kell törődnöm a vészadózással, a cég elsikál mindent
  • ebben a hónapban megkapom a fizetést, mégpedig 25-én
  • két lánnyal fogok együtt dolgozni és tök kedvesek meg rendesek
  • mehetek bringával és a zuhanyt is elintézik nekem
  • teljesen emberléptékű a bánásmód és a követelményrendszer
  • vadonat új és erős asztali gépet kaptam
  • jobban tudtam koncentrálni az eligazításokon, mint valaha
  • rengeteg közös szabadidő van
  • elaludtam és még így is beértem

Ennyire nem lehet jó, itt valami trükknek kell lennie. Vagy csak én voltam túl béna az eddigiek során és simán kifoghattam volna ilyen állást korábban is? Az ebédet közértben vettem, ehető volt és olcsó – ráadásul kocsival vittek odáig. Mi jöhet még? Vajon regisztráljak a mate1-ra, ahogy Mac javasolta?..

Beach from pebble-perspective

Monday, August 6th, 2007

Az előző bejegyzés tele van hibákkal. tenger, part, tengerpart.. Tudom. Aki a legtöbb feltárt és igazoltan jogos hibát beküldi egyetlen emailben, Z-lektori minősítést kap és blogjának linkje felkerülhet a többi közé 🙂
 
A hétvégén voltam a tengerpartnál. Lakótársamhoz megérkezett észt barátnője és velük mehettem. Ettünk frissen sült halat meg hasábburgonyát. Készítettem egy képet is. Ha nem leszek lusta, fel is töltöm majd 🙂
 
Az utóbbi napokban ezen kívül sehová sem mentem, ugyanis esett állandóan. Azért bringáztam, amikor lehetett: duplájára növeltem a távot, mert úgy döntöttem, nekem ez jó lesz.  Az utóbbi jópár napban rengeteget beszélgettem Ayával és ezeknek a beszélgetéseknek is köszönhető, hogy már sokkal jobban vagyok az előző hetek lehangoltságához képest.
 
Foglalkoztam hivatalos ügyekkel is, hamarosan jól befejeződnek a Nyári AnimeCon simításai. Kicsit nehéz, mert nyár van, de azért haladunk!
 
Későn keltem és rájöttem, hogy üres a hűtő. Elugrottam hát a boltba (természetesen zuhany és felöltözés után:) és jól bevásároltam. Épp tesztelem az újfajta finomságokat. (Vigyázat, a blackcurrant dzsem függőséget okoz!) Sül a marhafasírt (brutálnagy, valami burgerbe való), paradicsommal. Készítek hozzá krumpli-répa vegyesköretet is. Jó lesz ez 🙂
 
Holnap reggel első munkanap..

Double laps around the park

Friday, August 3rd, 2007

Before I would get a bad mark felhők, szépek.. for my poor blogging activity these days (or a witch-stamp in my "personal performance report booklet" at daycare nursery), please find my latest creation following this cracking, long and complicated sentence.
..all right, it's not that complicated 🙂
 
So let's pick up the thread of events back in time from where I was supposed to attend a second interview the following day. It wasn't that rainy on that day so it was quite a pleasant journey of 90 minutes – not counting that I missed my bus at city centre so I was only 30-40 minutes late, of which I informed the company well in advance of course. They told me they would wait for me anyway. While I was on the bus, a Hungarian headhunter called me asking if I was interested in a job in Budapest. I told her it all depended on the outcome of my "ordeals" here. The job interview was OK, I left for home and took lots of pictures on my way back.
 
Next morning (Thursday) the agent covering me for the company at which I was on Tuesday called me. It turned out they had rejected all the other candidates and would be happy to officially offer me the job the following week. But first I needed a medical check and security clearance. I don't know when but I liaised with the medical centre and one morning I attended the check-up. I passed so inexorably I was on track towards something certainly useful financially and mentally.
 
I was down, however.. Somehow, subconsciously I might have hoped I would fail at all "trials" so that I could get back where I had had my share in success and true friendship. I was depressed for quite a while. And that depression was a bit deepened by the concurrent agency that covered me for a multinational company located downtown. They told me there was only me and another candidate in the selection process standing. They also tried to buy some time by suggesting that I should request the induction training to be put off just a bit so that I can have two offers at once to compare. At the end it turned out it would have looked too bad on me so I decided to go for the sure thing and made no fuss. I had to call the other agent to let her know that my decision is unchangeable. Ah, all that stress..
 
I have finished the two-day-long induction training, next Tuesday things will heat up a bit as that will be my first working day (that Monday is bank holiday here). The paperwork is done, depression has been annihilated – or at least that's what I'd like to believe. I shouldn't mess up because this place seems to be good and it is paying really well. We will see..