Archive for November, 2007

Film Showing

Thursday, November 15th, 2007

Mushi-shiÉpp egy vetítésen ülök itt az egyetemen, a Mushi-shi című anime megy. Sötét van, ezért kénytelen vagyok az érintőképernyőt bökdösni egy dizájnos műanyagdarabbal 🙂

A mai nap egész jó volt, csak tíz percet késtem. Reggeli után kidolgoztam egy sematikus forgatókönyvet egy új alkalmazáshoz, amit a héten osztottak rám. Igazi programgyár leszek a végén.. Egyébként elfogadást nyert a tervem. Egyre jobban kezdem átlátni ezt az öszvérkörnyezetet, amiben fejlesztenem kell 🙂

Tetszik, hogy megbecsülik és megköszönik elkötelezettségem. Végre van valami, ami felé irányíthatom figyelmem és leköti energiáim – mindamellett, hogy elismerést is kapok érte.

Back at the apartment again

Thursday, November 15th, 2007

Healthy diet you could also get used to
Update: ücsörgés közben megéheztem, elindultam zöldséget és gyümölcsöt keresni, de a Spar már bezárt akkorra (egyébként rágót sem árulnak, mert ki van tiltva az egyetemről), így a sportközpont felé vettem az irányt. Vettem egy Strawberry Boostert, ami eper meg jég meg talán valami narancsszerű gyümölcs keveréke – olyasmi, mint a Smoothie, csak bárban készítik és 3.75-be kerül, de legalább kéteszer annyit adnak, mint az automata egy kettesért.

Aztán visszatértem egy kanapéra és neteztem tovább, ezúttal akksiról, mert az aljzatos helyet elfoglalták, amikor eljöttem onnan és azóta egy notebookos gyerek ült oda – kihasználva a hely adta speciális lehetőséget, ami még InterCity-n is luxusszámba megy (mármint működő aljzat). Iszogattam a turmixot és közben chateltem és fórumoztam. Láttam, hogy egyre több ember gyűlik össze és egy másik kutya is feltűnt. A biztonsági őr kizavart pár söröző fiatalt, mert bent az aulában nem szabad alkoholt fogyasztani. Aztán elfogyott a töltés és mennem is kellett, így elköszöntem a virtuáliában és indultam edzésre.

A karate edzés jó volt, már nagyon kellett egy kis mozgás. Utána beszélgettem többek között egy amcsi lánnyal, majd átöltöztem, vettem egy Smoothie-t és elindultam a buszhoz. Nagyjából egy óra alatt hazaértem, a buszok gyorsak voltak, jó volt a csatlakozás is. Megérkeztem, mosógépbe dobtam a karateruhát, összekészítettem a holnapi diétás reggelit, ebédet és uzsonnát. Most pedig épp ezt írom.. 🙂

Leírhatatlan, mennyire nagy hatással lehet az emberre a zene. Teljesen lecseréltem a mobilom playlistjét és minden nap inspiráló hatással van rám. A munkahelyen is hallgatom és sokkal jobban tudok fejleszteni, elnyomja a többiek állandó telefonálásának zavaró hatását; az egyik kolléganőm egész hangosan beszél, ha telefonál. Adatbázis adminisztrátor létére neki kell körbetelefonálnia mindenkit, változtak-e az adatok. Éljen a feladatköri specifikusság.. 🙂

Chill Out.. Yeah, it’s bloody cold outside..

Wednesday, November 14th, 2007

Green field with some drizzle
Kaptam visszajelzéseket, hogy egyrészt miért nem írok, másrészt pedig miért angolul.. Nahát, ez azt jelenti, ideje ezeket is orvosolni, ha már így elkezdtem rendberántani a zetto.hu “birodalmat” 🙂

Jelenleg itt ülök a munkahelyemhez közeli egyetem hallgatói épületének aulájában egy bőrkanapén, ahol a klubtermek is vannak. Mivel reggel nem kapcsolódott ki rendesen a gép, a fali aljzatról megy ( még jó, hogy nem felejtettem el adaptert hozni 🙂 ). Az előbb egy kutya futkározott itt fel-alá, fura, hogy beengedik 🙂 Most nézem, hogy épp velem szemben az egyik klubhelyiség ajtajára az van írva, hogy Chill Out Zone. Na mindegy, az aula is egész jó és itt nincs is annyi ember. Így is elég sok mindent intézek egyszerre, szóval nehéz lenne tovább osztani a figyelmem.

De lássuk, hogyan is kerültem ide. Bevett gyakorlatként hétfőnként és szerdánként karatéra járok, csütörtökön pedig anime vetítésre – ide az egyetemre. Az eddigi megoldás az volt, hogy karatenapokon hazautaztam (kb. egy óra), netezés közben megfőztem másnapra (kb. egy óra), majd pedig bepakolás után elindultam majdnem oda, ahonnan jöttem (kb. egy óra). Karate edzésre való megérkezésem után három órával később haza is vergődtem. Namost ehhez képest a mai nappal bevezetett újítás, hogy reggel a gépet és a ruhát is hozom magammal a munkahelyre. Mivel tegnap két napra előre lefőztem a diétás kaját, ezzel sincs nagy gond. Meló után délután ötkor átsétálok az egyetemre, leülök ide és a helyi ingyenes, védelem nélküli wifis netcsatlakozást igénybe véve az edzésig netezem. Ezzel két órányi utat spórolok meg és egy kis főzésidőt is, mert két adag elkészítése kevesebb, mint kétszer annyi időt vesz igénybe.

Mostanában eléggé kaotikus a tömegközlekedés (sokszor a buszok meg sem állnak a megállókban, mert tele vannak – plusz most valami sztrájk is van állítólag). Ma is fél órát késtem reggel – igaz ugyan, az is hozzájárult ehhez, hogy nem alszom eleget és kezdek immunitást nyerni az ébresztésre. Amikor másodszor felébredtem és bekapcsoltam a telefont, sokként ért a kijelzőn megjelenő időpont: 8:34..

Autumn

Saturday, November 3rd, 2007

KaszabolásNéha csepereg az eső, ősz van, avar mindenütt. Ilyen hangulatban született meg ez a rövidke valami:

***

They stood there still back to back in a defensive position, blood dripping from their blades in a disharmonic manner due to their heavy panting and the occassional coughs. The attackers were all dead and the soft carpet of autumn’s fallen leaves started to drain the blodshed – the setting sun assisting to the mood with its reddened light, a last present before its temporal departure. It wasn’t a nice view, all those cut and mutilated people of fifteen met their quick and horrible death at the hands of two harmless-looking cloaked travellers.

“I believe we should start digging, shouldn’t we?” suggested the man in his mid-thirties, the first evening shadows of the forest covering half of his face.

“Why bother?” asked the girl still smiling, the fight seemed to have boosted her mood and now she was beginning to feel the positive after effects of the event. “Besides, as a first thing we should find a place to sleep, it’s getting dark and I don’t like this area. This forest is just too gloomy.”

“As all the forests around here..” he added in a tired tone. “All right, I will start digging and you go and find a decent place. Anyway, you seem to be full of energy even after all this massacre so you are better suited to the task.”

“Look who’s talking,” she giggled “one of your swings and four people down.”

“Enough!” he beamed, an interesting mixture of embarrasment, modesty, amusement, pride and piety lurking in his voice. “We should respect the fallen, be it friend or foe!” After a pause he went on, turning around so that he could see her. “By the way, for whom do you think they worked? Definitely not for the Duke of Ninety Cities, he assured us that we may pass his lands unharmed when we had this erm.. official meeting of ours.”

“They may be just your random band of thugs.” she said carelessly, also turning around.

“With all these sophisticated weapons?” he pointed at one of the swords of unique craftsmanship, lying on the ground. “I wouldn’t assume. Besides, what about their uniforms?” he said standing in a pool of shades. Twilight was inexorably giving way to the darkness.

“Delve and do not speculate, oh mighty warrior.” she said somewhat tauntingly with a wide smile on her face. “I’m off to scout around, you can find the spade and some flint in the saddlebags of out poor horses.” With that said she suddenly disappeared in the woods.

“Little witch..” he grumbled smiling and stepped towards their lifeless rides.