Zetto.hu

Most jól nem mondom el, hogy reggel a munkahelyre való tekerés közben kilyukadt a hátsó kerekem belsője és külsője. Ha elmondanám, nem lenne témám egy újabb bejegyzéshez. Ez a mostani is eléggé necces, hiszen több nap mozgalmas törénéseit dolgozza fel. Ráadásul kevés idő áll rendelkezésre a megírásához, hiszen menet közben zajlik mindenféle egyéb folyamat is, hogy informatikusan fejezzem ki magam.

Állítólag létezik legalább egy miniszterelnök, aki gondolatait, elmélkedéseit tollba mondja , majd az erre kijelölt emberek rendszerezik, letisztázzák azokat – ezután jóváhagyásával amint tudják, publikálják. Namármost erre a sok feladatra én vagyok egyedül, egyetlen egy Zetto; már ami a saját blogomat illeti 🙂 El kell viselnetek, nyájas olvasósereg, hogy eléggé vázlatos leszek. Már elnézést, hogy letegeztelek benneteket. Vagy Önöket, kinek mi tetszik jobban. Nagyszerű ez a szabadság, nem? 😀

Ez a bejegyzés a húsvét előtti és alatti eseményeket dolgozza fel. Pontosabban én dolgoztam fel, a bejegyzés csak karaktereket tárol. Ha szigorúan vesszük, gondolataimat egy semi-univerzális nyelv (magyar) szabályait többé-kevésbé helyesen követve karakterekké formálom, amelyek nem másak, mint egyesek és nullák sorozatai. Ezeket a jószágokat egy szolgáltató szerverének adatbázisában tároltatom. Amikor ezt olvasod, ugyanez zajlik, csak visszafelé. Bocs mindazoktól, akik már tudták 🙂 ..a HTML-t nem keverem bele ígérem 🙂

csütörtök:

1. húsvéti meglepetés munkatársnőknek, örülnek neki
2. Andi lakótárs aggódik az ügyintézés (hiánya) miatt, intézkedem, mert már megint beszakadt minden
3. munkáltatói igazolás beszerzése, egyeztetés ingatlanügynökkel, ajándék munkatársnőktől, hajtogatás a kindertojás-csomag dobozából
4. bringa, kondi, bringa
5. bringával reptér felé, Zokkától az eredeti PPS szám átvétele (északra menekített bőröndből, köszönet!)
6. Andira várni, hogy megadja az ügynök számát vagy felhívja, hogy tényleg megyünk
7. telefonos megbeszélés a holnapi lakásfoglalásról, minden tisztázódik
8. otthon minden repjegy megrendelése a nyárra, szerkesztés a MATnak, üzenethagyás és e-mailírás ügynöknek, online check-in, felkészülés a másnapi repjegy nyomtatására, hajnalban alvás

péntek:

1. ébredés átmeneti albiban, hajvágatás a közeli bolt mellett, bevásárlóközpont, nagy nehezen jegynyomtatás (az első netkávézóban nem lehet usb-s eszközt olvasni, ami csak utólag derül ki, miután bedobtam a zsét, a másik helyen is sok a szenvedés, de sikerül végül)
2. sietek gyalog az előrecsomagolt hátizsákkal, de előtte lelakatolom a bringát
3. épp odaérek ügynökhöz, Andi is, papír kitölt, pénz kifizet, kulcsokat átvesz
4. kulcsok nem nyitják az albit, ügynok segít, de várni kell rá és hideg van
5. Ildi megérkezik, átnézzük a lakást
6. bevásárolunk és hajnalig party, de főleg Ildivel
7. fűtesgond, pár cucc kicsit amortizált

szombat:

1. ébredés az új helyen
2. gyalog a másik albiba (50-60 perc), hölgynek segitek eligazodni a digitális térképemmel (megállt a kereszteződés előtt, ahol áthaladtam. kérdésére reagálva rákerestem az általa felkutatni kívánt címre, aztán elvitettem magam egy darabig, miközben elmagyaráztam, hogyan jut oda – még a térképet is irányba forgatom, hogy jobban képben legyen)
3. rádió ébresztő funkciójának kikapcsolása (ez volt az egyik, amit elfelejtettem), papucs hátizsákba vágása (és ez volt a másik)
4. épp elérem a buszt, életemben először ellenőrrel futok össze, ami nem gond, hiszen csak jeggyel lehet felszállni eleve (bár az ellenőr azt is nézi, hol szálltál fel és a jeggyel meddig utazhatnál)
5. reptéren hamar bejutok a biztonsági kapun túlra, mert online módon check and go megoldást választottam
6. megtalálom az indulasi helyet, gyorsan megebédelek, de csak itt megszokott hideg kaját árulnak főleg, így levest kérek és lattét
7. várok az indulásra, közben telefonkártyát próbálok feltölteni automatával, aztán telefonálok (ingyenes bejelentő), mert nem kaptam cetlit a géptől
8. a repcsi késik, kezdetben 20-30 percet ígérnek. kezdetben..
9. sétálgatok, rászólok topup-automatás cégre, mert még mindig nem küldik az aktivációs kódot sms-ben. elgondolkodom, használjam-e a másik automatát, de inkabb nem, ki tudja, az hogy viselkedik (közben még tanácsot adok egy lánynak, aki szintén hasonlóan járt, de még mielőtt az én pénzem nyelődött el – hidegen megköszöni, tudja, hogy mi a módja, szóval közlésem információtartalma nulla)
10. a kiírt időponthoz képest két órán belül felszáll a gép, mindezek ellenére még mindig azt gondolom, ésszerűbben szervezettebb ez a másik légitársaság (tehát a nem állami)
11. repülőn a sokhetes Newsweekemet olvasom, retúrjegyet veszek buszra, ami bevisz majd a Viktória állomásra és aztán vissza a reptérre
12. Megérkezem az ángliusok földjére, a topupkódot tartalmazó sms és a gps jel is “megérkezik”, papirra leírom a kódot, séta közben egyenleget töltök, egyeztetés céljából hívom Eriket (mivel telefonálni nem tudtam, még csak akkor tudja meg, hogy mennyit is késett a gép és hogy “ja, amúgy megérkeztem”), megtalálom a kijáratot, felszállok a buszra a kedvezményes jeggyel
13. a busz dugókat kerülget, közben gps-szel szórakozom ( Ghost in the Shell feeling 🙂 ), fényképezés, mint hülye turista, sofőr folyton beszél valakinek és a megállóknál hátrakiált
14. megérkezem, találkozom Erikkel, meghívom egy smoothie-ra, eszem sushi-t is, veszek napijegyet egyes és kettes zónára, megnézzük a Buckingham Palace-t kívülről, séta a parkban, egy (tippre) fülöp-szigeteki lány megkér, fényképezzem le, aminek örömmel eleget is teszek (felhívom rá a figyelmét, hogy nem lett tökéletes a kép, hadd csináljak újat, ám szerinte jó lesz így), később távolkeleti lányokat igazítok útba, mintha őshonos lennék a területen 🙂
15. megismerkedem a metróhálózattal, nagyon jó rendszer
16. Erikékhez metrózunk, találkozom feleségével, Adrienn-nel, étkezés
17. közben töltőre teszem a telefont
18. elkísérem Eriket melóhelyére, utána egyedül mászkálok a belvárosban (a Liverpool utcánál váltok át a piros vonalra), hideg van (ráadásul a metróból kifelé jövet a rendőr majdnem lelő egy hirtelen mozdulatom miatt)
19. vissza Erikhez, miután telefonál, hogy mehetek (kaptam egy angol telefont, amin kedvezményesen hívhatnak)
20. megint belváros, séta, beszelgetés, hideg, Soho, sok részeg fiatal, beülünk egy pizzériába, jó az étel és udvarias a kiszolgálás
21. kipróbálom az egyik utcai büfét (hotdog-árus, aki szinte megsértődik, amikor majonézt kérek), miközben az angol pénzt számolgatom, hogy fizessek, füttyent valaki, az árus és egy másik villámgyorsan elmenekülnek (büfékocsi nélkül sem semmi olyan gyorsan futni) – engedély nélküliek valószínűleg
22. hazaindulunk éjszakai busszal (hajnalban), a muszlim népviseletes sofőr elfogadja az előző napi jegyemet, ami kedvező a tárcámnak, dél-afrikai fiatalok ülnek mellénk, sokat viccelődnek, át kell szállnunk másik buszra
23. Erik találkozik és beszélget spanyol volt kollégájával, magyar lány beleszól a beszélgetésbe és leszállás közben a spanyollal kommunikál, megkérdezi honnan valók vagyunk, amikor megmondom, hogy Magyarországról, magyarul mondja, hogy ő is – Florának hívják
24. Erikékhez vissza, a pótágy vadonat új és jó, zuhany, fogmosás, alvás

vasárnap:

1. ébredés, bevásárlás (muszlim boltban – Húsvétkor is nyitva természetesen), ajándék Adriennéknek, reggeli
2. Erik munkába indul, én maradok, Adriennel kicsit beszélgetünk, majd együtt bemegyünk a belvárosba, de előtte jegyet is kell venni
3. eljutunk a British Museumhoz, ahol elválnak útjaink, mivel munkába kell mennie
4. mászkálok körbe, videózom, fényképezem, rögtönzött kiselőadást tartok más látogatóknak egyes távolkeleti írásrendszerek összehasonlításából történelmi és egyéb síkokon
5. eldontöm, hogy összefoglalót írok, el is kezdem
6. könyvesboltban “órakat” töltök, hiszen tele van jobbnál jobb és érdekesebbnél érdekesebb könyvekkel, aztán ajándékbolt
   • magamra 11.03 Fontot költök (japan konyvek: Genji Monogatari, Bushido, The Book of Five Rings)
   • ajándék: 22.01 Font (családnak egyiptomi figurák, kollégáknak vizilovas ceruza, lakótársaknak Rosetta-köves ceruza)
7. bezárófélben lévő koreai étteremben bimbibab (vagy nem is emlékszem már pontosan, mi volt a neve) fogyasztása acélpálcikákkal (inni: firssen facsart narancslé, utóitalnak pedig aloe verás ital) – még mindenképp vissza kell mennem a “Múzeum utcára”, ha legközelebb Londonban járok (pontosabban: vissza kell mennem Londonba mindenképp), hogy kipróbáljam, amit eredetileg akartam enni csak nem volt; nagyon jó hely (csak egynek: tükörtojás, ami kívülről fehér és a sárgája a belsejében leledzik)
8. képeslapvásárlás, majd séta az Oxford utcán, karamelizált mogyorót áruló krisnástól veszek egy adagot egy Font ötvenért ( feketekereskedelem támogatása másodszorra 🙂 ), már a dialógus miatt is megéri (plusz kapok áldást is: “Bless You, Brother”; ráadásul rájövök, hogy az each néha használható az any szinonímájaként is)
9. sikertelen plázakeresés (a Plaza nevű az egyetlen, amit találok, de az be van zárva – errefelé nem divat az ilyesmi, úgy tűnik), majd metróval a Viktoriára utazom
10. Zumo (így hívják a smoothie-bárt) nemtalálás, sima mezei boltban smoothie és diétás nass vevés (hideg van odakint, na)
11. pénzelfogyás, atm használat
12. bevásárlás japán cuccokból (főleg sushi, izé, pontosabban maki), plusz wasabis borsó vásárlás
13. mászkálás, majd tonhalas-kukoricás maki vevés
14. a zöld tea nem az igazi (dehát azért, mert ez nem a kommersz, hanem az igazi és nem arra számítottam), busznézés (hogy tudjam, holnap mikorra kell ideérni), egy kopasz kínai információstól kérdezem, mikor indul a Greenline, de szemtelenül azt mondja, nem nekik dolgozik, menjek a túloldalra, ahol vannak és nézzem meg ott, angol nő kisegítése két Fonttal (tudom, hogy elképzelhetően csak hazudta, hogy lekéste a buszát, de olyan udvarias volt és olyan szép volt a brit női kiejtése, hogy már ez megért nekem két Fontot), egy muszlim családot útbaigazítok, így már tudják, hogyan jussanak el a metróállomásra ( ahhoz képest, hogy csak túrista vagyok, mindenki engem kérdez és mindenkinek próbálok is segíteni 🙂 )
15. séta, majd metróval Brixtonba hajttatok (a Victoria line egyik végállomása), mert jól hangzik a neve és épp a kettes zónán belül van
16. leszállok és felmegyek a felszínre, majd miután öt-hat fekete úriember is drogot próbálnak rám sózni ( nem sámli: a konkurrencia métereken belül megfér egymással, talán felosztották a termékskálát? 🙂 ) és valaki pénzt kér buszra (épp fényképeztem, amikor odalépett és kezet nyújtott – akkorra viszont már éppen próbáltam az oldaltáskámba helyezni a pocket PC-t, így eléggé ügyetlen helyzet alakult ki (de azért nem volt gond, csak egy pillanatot kértem, amíg rendesen elteszem a gépet), ezután 90 penny-t kért, majd amikor megemlítettem, hogy elittam az összes pénzem, lejjebb ment hatvanra, ám akkor sem tudtam neki segíteni, így eloldalgott), úgy döntöttem, hogy irány a metró – öt percet töltöttem Brixton városrészben és fehér emberekből elég keveset láttam
17. Wauxhall állomáson leszálltam, mert poénosan hangzott és mert itt lehetett vasútra átszállni, amit ki akartam próbálni – kísérletezni viszont nem volt idő, mivel sietni kellett vissza Adriennékhez, szóval újra metró
18. a Victoria vonalon épp valami torlódás vagy javítás volt a célomhoz közeledve, így volt egy kétperces leállásunk (viszont legalább szépen bemondták – az utastájékoztatás nagyon jó Londonban!), ja és sok gótot láttam a metrón 🙂
19. hazaérés, beszélgetés, netezés ( felkéredzkedtem a routerre :), vicces, hogy a letöltés ezerszer jobb, mint abban az országban, ahol dolgozom és élek – hiába, Anglia mégiscsak Anglia.. ), alvás

hétfő:

1. ébredés, beszélgetés, reggeli
2. jegyfeltöltés Adrienn Oyster kártyájára (tök jó rendszer), amit kölcsönkapok, metrózás Erikkel, Victorián smoothie-vásárlás a Zumóban, túl sokat adok véletlenül és amit visszakapok plusz amitől meg akartam szabadulni, bedobom a perselybe (az angol pénz nagyon nehéz és nagy), elköszönés, köszönetnyilvánítás, buszra felszállás
3. menet közben Zokkának nem tudok segíteni (telefonon kéri), mert nincs gprs-em sajnos (utólag is bocs),
   lemerülőfélben lévő gps-szel szórakozom, a busz ezúttal hamar ott van
4. belépési mizéria (nincs check and go leolvasó a biztonsági kapunál, így visszaküldenek a check-inhez, utána többszakaszos sorakozás, biztonsági kapu bejelez, pedig minden fémet eltávolítottam (tárca, öv, kulcs, stb), megmotoznak és még a notebookomat is újra átvizsgálják), labirintusozás (vicces dolog, éljenek a fapadosok), összefoglaló írásának folytatása, amíg a gép indulására várok (maradék japán kaja elfogyasztása)
5. repülőn újságolvasás, nem kérek kaparós sorsjegyet, megérkezés, inkabb gyaloglás
6. egy óra múlva átmeneti albinál vagyok, pihenés, átcuccolás új albiba bringával, átcuccolás 2, ekkor talalkozás Ildivel, beszélgetes, mosás odatétele
7. átcuccolas 3, ébresztőradiót is hozom ezúttal, feltételezhetően a legrövidebb út megtalálása, kidőlt kerités felfedezése ( már megint alvajárhattam vagy valami 🙂 )
8. teregetés, rendezkedés, zuhany, 40 perc séta a teszkóba, vásárolgatás (szappan, -tálca, kétféle hal, 2 csomag vegyeszöldseg, alma, koktélparadicsom, smoothie, sonka, cékla, nemtapadós alufólia, probiotikus teszkóyoghurt
9. megint 40 perc séta, éjfel után hazaérés, sütes, főzes, átöltözés, telefon töltőre, blogvázlat
10. keddi ebéd kiporciózása, mosogatás, fogmosás majd alvás

* ez volt az egyetlen dalcím, ami eszembe jutott, még általánosban tanultuk 🙂

This entry was posted on Wednesday, March 26th, 2008 at 4:19 pm and is filed under mindennapok / everydays. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.