Christmas dinner with archers

Ma a Powerhouse smoothie volt soron: mangó, ananász, banán, méz, almalé, meg amit kifelejtettem. Utána íjászkodtam, de most távolabbi pályára. Készítettem képeket is, aminek az volt a motivációja, hogy az egyik lány szoknyában lövöldözött és ez teljesen Ragnarökös hangulatot kölcsönzött az egésznek. ( fenébe, jó kis szójáték, már annak, aki tud németül 🙂 ) Íjászkodás után következett a karácsonyi vacsora. Úgy volt, hogy a klub egy csendes helyre vonul, ahol ételt is lehet rendelni, viszont útközben kiderült, hogy az a hely sajnos betelt mára (izé, péntekre). B tervként egy késdobálóbb hangulatú helyre mentünk, ahol a legértelmesebb éteknek a scampi chips ígérkezett. Diétás kólát vettem hozzá. Egy moldáv lánnyal beszélgettem odafelé menet, aki Franciaországban él csak egy project miatt ugrott ide ki fél évre, később hozta egy/az angol barátját is. Ugyanezen a helyen egy ember kérdezte, hogy “Alles in Ordnung?” és a megkopott németemet előkotorva elkezdtünk kommunikálni. Aztán megkérdezte, tudok-e angolul, ami megkönnyebbülés volt, mert utálok makogni 🙂 Mindegy, otthagytuk jól és levonultunk az alagsorba. A többiek részegre itták magukat, ám én még időben elértem az utolsó aznapi buszt. Azért is kellett sietnem, mert lejárt volna az ötnapos bérlet és nem szeretek fölöslegesen fizetni.

 

Vigyázat! Íjjal felfegyverzett bakancsos lány :) Ujjvédő harcedzetleneknek Balra hord a gyilok :) Jövőbeli perspektíva Gyűjtsd össze mindet Don’t drink and shoot :)

 

A meló egész jó volt. Főnöklány nem volt bent, mert beteg szegény, a kolleganő meg be volt zsongva és ki kellett dekorálnunk az irodát mindenféle karácsonyi díszekkel (nem hagyhattam, hogy leessen a forgószékről, miközben azon ácsorog, inkább segítettem). A dokumentálással szenvedtem egyébként, ami kevésbé poénosabb és sokkal macerásabb, mint a tényleges fejlesztés. Mivel semmilyen normális modellező programra sincs licenszünk (Visióra sem), freeware-eket meg nem akartam munkaidőben keresgélni, inkább Paintben rajzolgattam, ami elég amatőr megoldás, tudom. A PhotoShop sem jó válasz, ha már a grafikánál járunk, ugyanis a trial lejárt és nem hiszem, hogy valaha is kapok hozzájárulást licensz beszerzésére. (Még életem első munkahelyén egy Paint Shop Prot sikerült kiharcolnom, annál többet nem.)

A holnapi nap érdekes lesz. Egy magánügyfélhez kell kimennem, hogy megnézzem, a monitorja halt meg vagy pedig a gépe. Hoznak-visznek, de akkor is a motorvezetői vizsgára való készüléstől veszi az időt. Ugyanakkor egy kis zsebpénz sohasem árt, és az elégedett ügyfelek körét is hasznos dolog bővíteni. Hátha később még jól jön a magyar ismeretségi háló ebben az idegen országban..

4 Responses to “Christmas dinner with archers”

  1. vadooc says:

    “nem hagyhattam, hogy leessen a forgószékről, miközben azon ácsorog, inkább segítettem” XD na persze. a kolléganő éppenséggel nem szoknyában volt? XD el tudom képzelni a szitut.
    majd szólj ha vagy msn-en ma. ^^

  2. Zetto says:

    Farmerban volt és nem létráról van szó, csak egy mezei forgószékről 🙂 , ami mellesleg mindenféle szabályzat szerint egyébként is életveszélyes ilyen kontextusban. A forgószék amúgy túl magasra nem emelhető..

    Vagyok MSN-en még egy darabig, aztán ügyfélhez kell kimennem – nem akarook 🙁

  3. éN IS Ijászkodok, néha 🙂 ha van rá időm de téle csak akkor egyek ha a csapat hív h mennyek már el ide meg oda mert ijászkodnak…

  4. Zetto says:

    Nagyon jó dolog az íjászat, jól teszed, hogy mégy néha!