Több, mint hatodmillió (kb. 177e) rekordot tartalmazó táblát hoztam létre a munkahelyemen. Amikor viszont meg akartam szüntetni (drop), kicsit megfeküdt a mysql szerver egyik modulja. Bocs mindenki…
Fél ötkor akartam lelépni a melóból, de egy lánnyal való tárgyalás miatt ez egy kissé csúszott 🙂
A Keletiben át- és megvettem az előrendelt helyjegyeket haza meg vissza, aztán megtekintettem az új forgalmi rendet és az építési területet. Kipróbáltam a hetes buszt is, szokatlanul kevesen voltak rajta és elég kényelmes is volt (ritkán utazom buszon, inkább metró, esetleg villamos). Azt terveztem, hogy majd hatkor jól elindulok a kondícionáló-terembe, ám csak 18:50 körül sikerült. Kétszer még vissza is fordultam, mert elfelejtettem valamit. Sebaj, minden tökéletes lett a végén.
A mérsékelten hosszú utazás végeztével egy éjjelnappaliban beszerzett műzli szelet birtokában megérkeztem az objektumba. Azt reméltem, ma ismét 
lesz majd a lány, akiről k3y-nak meséltem (2005.03.06/21:29), de sajnos nem így történt. A hasznos önsanyargatás után úgy döntöttem, élek a bérlethez járó szaunakomplexum-használati jogosultsággal. Nem gondoltam, hogy igaz lehet az ilyesmi, ám kiderült, hogy az egyik lány csupán egy szál nagytörölközőben ücsörgött barátnőjével az egyik nyugágyon – a szaunában utolsó “ruhadarabjától” is megszabadult. Feltételezhetően sokkal egészségesebb teljes bőrfelülettel élvezni a szauna áldásos hatását.
Az utolsó metró hazahozott, még jó, hogy elértem.
Ma is egészségesebb lettem egy fokkal. S ez jó.