Journey through the big forest

Már most tudom, mi kell a következő kocsimba, ha lesz valaha: automatára átállítható váltó. Begyulladt vállizülettel nem olyan vészes azért vezetni, csak a rückwärts (németül nem tudóknak: rükverc:) és az ötödik sebesség trükkös egy kicsit, dehát arra ott van a bal kar, hogy kisegítsen. A kormányzás simán megy bal kézzel, minimális jobbkezes alsó stabilizálással – a city szervót bekapcsolja az ember és máris tökéletes az egész.

Szombaton animeklubunk átlátogatott völgyvárosunkból a nagy hegy túloldalán fekvő városáéhoz. Az út teljesen kellemes volt, főként azért, mert imádom az erdei utakat (a hátul ülők nem biztos, hogy annyira élvezték persze). A meet egy játékteremben volt, szóval a helyiek támogatásával rengeteg zombit kinyírtunk, meg billiárdoztunk is. Pozitív, hogy jóval több a lány náluk – ez egy egészséges klub ismérve 🙂 A teszkóban találtam omlós nápolyit, ami egy százassal olcsóbb volt, mint nálunk.

Visszafelé is nagyszerű volt az út, a sötét erdei utakat ha lehet, még jobban szeretem. Az a motoros nem így lehet ezzel, akit a mentő vitt el borulása helyszínéről. Türelmesen megvártuk a feltorlódott menetoszlop közepén, hogy elszállítsák a szerencsétlenül járt sisakost, majd folytattuk utunkat hazafelé. A megyehatár környékén furamód beértük a mentőt, egy másik mentő állt előtte. S akkor bevillant: az egyik idióta rendelkezés alapján csak megyehatárig vihetik az embert, ott át kell tenni a másik mentőbe – hadd hulljon a nép 🙁

Sikeresen hazaértünk, feltételezhetően mindenki nagyon jól aludt utána. (nekem elég nehezen sikerült elaludnom a vállam miatt, dehát ehhez hozzászokhattam az elmúlt egy hétben)

Ja igen, szülinapomra megkaptam az A+B jogsimat, már csak motor kellene 🙂

2 Responses to “Journey through the big forest”

  1. Doreen says:

    Gratulálok a jogsidhoz 🙂 pussszantás

  2. Zetto says:

    Köszönöm 🙂