The first kiwi that can kick

Menekülés a konyhából a vészkijáraton :)Vennem kell egy nadrágot. Vagy átalakíttatni ezt a mostanit, ugyanis túl nagy rám. Kellett nekem diétázni, mondhatnátok.. Minden esetre a végén még el fogom hagyni az említett ruhadarabot, ha nem teszek semmit – márpedig az nem jó dolog ugyebár 🙂 A bennszülöttek háromnapos animeconjára viszont nem árt majd valamit kitalálni öltözködésileg. Pénteken kezdődik, szóval nem is lesz rendes hétvégém, be kell jönnöm az egyetemre, hogy tudósíthassak. Dehát természetesen az olvasókért mindent. Remélem, sok fényképet és videót tudok majd készíteni.

Épp a szokásos helyemen ülök az egyetemi aulában és újfent “lopom a netet” (ingyenes, szóval nem igazán). A mai turmix, ígéretemhez híven, kiwis. Az a neve, hogy Kicking Kiwi; ez így karate session előtt kimondottan találó. Amúgy van benne eper is, szóval nem zöld, ám a kiwimagok tök jól látszanak. Lassan iszogatom, mert hideg, a torkom meg nem az igazi, de erről egy bekezdéssel arrébb.

Azaz most: ébredéskor nem voltam valami fényesen, a torkom nem igazán bírja az itteni telet. Előre el volt készítve minden, így csak be kellett dobni a táskába a – szintén előre bekészített – kaját a hűtőből és erőltetett menet a buszhoz. Egy torokcukorkát még bedobtam reggeliként indulás közben. Csodával határos módon elértem a 122-est. Egy aprója közt kotorászó utas mentett meg (feltartotta a buszt gyakorlatilag), ugyanis útdíjfizetés nélkül egy tapodtat sem. Ennek és a jó csatlakozásnak köszönhetően kivételesen időben beértem.

Ma is vakkódolás volt: amíg nem hagyják jóvá a felület kinézetét, én nem fogok belevágni programot írni rá, így addig tesztelni sem tudom. szóval folytattam a talán kissé elbonyolított és robosztus kód írását. Tizenegy órai kávé előtt beugrottam influenza elleni védőoltásra. A nyilatkozaton azt kellett füllentenem, hogy teljesen jól vagyok, pedig nem. Nekem kell az az oltás, szóval inkább bízom benne, hogy még birja egy kicsit a biorobot ilyen egészségileg terheltebb állapotban is. Minden esetre még élek és jól vagyok, szóval ez jó hír 🙂

Délután egy után kimentünk boltba, mind a hárman. Vettem szép karácsonyi üdvözlőlapokat ( 8 + 8 db. volt a csomagban és csak pár euró volt ), majd a kasszához fáradtam. Fizetnék, hát nézem, nincs meg a pénz, amit épp az előbb az ATM-ből.. Affene, a kártyát elvettem, a bizonylatot elvettem, csak épp a pénzt nem. Megyek vissza, nincs ott a pénz – persze, miért is lenne, gondoltam. Felvettem ismét egy kisebb összeget és újra a kasszához mentem. Mondom a hölgynek, hogy az előbb ottfelejtettem a pénzt, azért kellett visszamennem. Hát csodák csodája, mondja, hogy megvan az, előrehozta az egyik alkalmazott és hogy szerencsés ember vagyok. Az hát, úgy tűnik 😀

7 Responses to “The first kiwi that can kick”

  1. Hippee says:

    KUKUCS 8))) Na ez a pénzfelvevős dolog ez a botlban volt????Tényleg szerencsés vagy és honnan tudták hogy a tied volt? Jaj amugy biztos finom volt aza turmix epres meg kiwis hmhm 8))) Milyen bennszülött animeconról irtál te?:DD na eperhabmálnás pusza neked 8)

  2. Zetto says:

    Ja igen, itt a boltokban is van. Nem volt olyan nagy forgalom és senki más nem érdeklődött a pénze iránt 🙂 Itt ez így megy..

    A turmix tényleg finom, de a második jobb volt sztem. Conról írni csak fogok! Péntek-szombat-vasárnap. Itt az egyetemen.

  3. vadooc says:

    XD mekkora mázlid volt! mondjuk ha átnyújtottad a cetlit akkor biztos elhiszik h tényleg a te lóvéd… nagy mázlista vagy hallod é! ^__^
    karatéhoz meg kitartást! 😉

  4. Mac says:

    hat ez nem feltetlenul mazli. mint Z is mondta, nyugatabbra a mentalitas nagymertekben mas ilyen szempontbol.

  5. Zetto says:

    Azért itt is vannak rosszarcú gonosztevők, akik lenyúlják a zsét, ha ottfelejted. Viszont ebben a boltban az alkalmazottak alapvetően rendesek. Meg nem is olyan nagy tétel volt, plusz ha elkezdenék mint kedves vevő ott cirkuszolni, az nekik nem tenne jót üzleti szempontból. Mindegy, soktényezős a dolog. Például ezúttal én is buta bamba customer voltam, mert a diéta elveszi a maradék koncentrációs készségemet is 🙂 De egyébként alapvetően szerencsés vagyok.

    Szóval mindenkinek igaza van.

  6. Zsanna says:

    És északabbra is…ott nincs ellenőr a buszokon. Annyi van kiírva, hogy ‘Hogyha nem veszel jegyet, az nem fair’….azok meg megveszik a jegyet.

  7. Zetto says:

    Itt, mióta rendszeres fizikai támadás érte a buszvezetőket (kirabolták őket meg ilyesmi – az országban néhol egész magas a bűnözés a visszavonult terroristák miatt..), be vannak zárkózva a fülkéjükbe, csak az első ajtót nyitják ki és egy perselybe kell dobni a pénzt, az automata meg kinyomtatja a jegyet.

    A másik megoldás a mágnescsíkos papírjegy (napi, ötnapos, havi, whatever), amit a jegykezelőbe kell beadagolni (ami az ajtó oldalán van, tehát gyakorlatilag van jegyes sor és érmedobálós sor), ami rányomtatja az érvényességi dátumot és elektronikusan is elvégzi a hasonló célú műveletet. Ha a gép nem fogadja el, csak meg kell mutatni a buszvezetőnek és mondja, hogy oké vagy csak int, hogy fel lehet szállni. Rosszabb esetben napijegy esetében kilyukasztja a mágnescsíkot a tollával és ráírja a dátumot.

    A másik dolog, hogy számolják, kb mennyien vannak a buszon és ha tele van, nem áll meg a megállókban (csak ha van leszálló). Ugyancsak: ha betelik a busz, nem engednek fel több utast. Otthon ilyen nincs.

    Viszont a legrosszabb itt, hogy csak egy ajtót nyitnak és ha a tömeg beáll a keskeny közlekedőbe, nagyon nehéz leszállni. A Volvo buszokat utálom ilyen szempontból, mert ott nagyon hosszú ez a közlekedő és az elejefelé semmi kapaszkodó sincs. Beszállsz (alacsonypadlós), indul is, semmi kapaszkodás miközben hátraindulsz, hajrá szörfösök..