Legyen kötelező jogosítványt szerezni kerékpárúton való gyalogos közlekedéshez! Ez komolyan fontos lenne, ahogy az is, hogy a törvény 
legnagyobb szigorával vonják felelősségre azokat az anyukákat, akik engedik szabadon futkározni a kerékpárúton gyermekeiket, akik mellesleg előző nap tanultak meg járni. Nagyon veszélyes, főleg, ha az anyuka oda sem figyel! Én kimondottan megértő és toleráns voltam, amikor elém ugrottak, de a szemből jövő kolléga már kevésbé palástolta megtorpanásából (és az anyuka nemtörődömségéből) fakadó frusztrációját.
Komolyabb rendőri jelenlétet a kerékpárutakra és végre tegye rendbe valaki a gyalogosok gondolkodását, akik sétánynak hiszik a keskeny kerékpárutat. Továbbá fessék fel végre újra a burkolati jeleket (gyalogos járda és bringaút közötti elválasztóvonal, kerékpárút jel, hasonlók). Talán csak a régi “motorosok” tudják, hol is van a határ azokon a helyeken, ahol nem különül el fizikailag a két különböző funkciót ellátó aszfaltsáv (idegesítő dolog a jobb bringasávon haladni úgy, hogy szemből egy gyalogos jön oly módon, hogy nem hajlandó a saját területét használni, a bal sávot meg elfoglalja a bozót, így ad absurdum csak jobbról, a gyalogosok területén lehet kikerülni!). Ahol elkülönül, a gyalogosok ott is inkább a kerékpárutat használják… A buszmegállóknál pedig tilos legyen a bringaúton ácsorogni!
Ha már a bozótról esett szó… Bozótírtást és útjavítást, mert ez így életveszélyes! A bozót és az úthibák kerülgetése balesetet okozhat (a rossz útburkolat pedig hosszútávon tönkreveri a kerékpárt)! Mindezeken kívül keményen meg kellene bírságolni a bringaúti kereszteződés előtti stoptáblát és elsőbbségadás kötelező táblákat figyelmen kívül hagyó autósokat!
Ahol lakom, egyetlen, keskeny kerékpárút található, amit a gyalogosok vettek birtokukba, de olyannyira, hogy nem is érdekli őket, hogy oda kellene figyelni az alapvető szabályokra – ugyanis nem járdáról, hanem kerékpárútról van szó. Összehasonlításképp, Bécsben az egyik parkon egy kétszer szélesebb kerékpárút vezet keresztül, mindkét oldalán egy-egy viszonylag széles, elkülönülő gyalogossávval. Mi kevesebbet érünk vagy kevesebbet fizetünk nap-mint-nap? Nem, egyáltalán nem. Tessék minden szinten behozni a köztudatba a kerékpárt és a hozzá kapcsolódó kultúrát, mert a lemaradás nagyon nagy! Elég, ha Hollandiát tekintjük, ahol még városok között is széles, az úttól Jersey-elemekkel elválasztott bringautak virítanak – hol vagyunk tőlük?…
Végezetül a bácsinak, aki szemből rámkanyarodott, küllőim közé hajtva; a lánynak, aki lassú járművével (bringájával) ezredszeri csengetésemre sem volt hajlandó az út kellős közepéről lehúzódni; egy másik lánynak, aki a széles üdülőövezeti úton középen haladt (barátnője pedig, mellette haladva(!) mértani pontossággal felezte a maradék jobboldali területet), majd balról történő előzésem közben valami hirtelen szeszélytől hajtva majdnem leszorított a bal szélen:
A bringázás nem csak önfeledt szórakozás és kikapcsolódás, mindig figyelni kell a többi közlekedőre (legyen az gyalogos (nagy és kicsi), kutya, bringás, motoros, autós). Legalább mi bringások ne toljunk ki egymással, nomeg, mutassunk példát!
Hamburgban gyalogos szólt rám, amikor kiszédültem a kerékpárutra.
Akkor kerek szemekkel néztem, hogy miért baj. Most már értem és
bosszus vagyok miatta.Gyalogos használja járdának a kerékpárosok
meg mennek, ahol elférnek.
Más kultura? Nehéz a felfogás és a megértés. Mi magyarok szeretünk
a tilosban járni és a szabályokat megszegni, minden szinten.
Talán ezért tartunk ott, ahol tartunk.