Van egy nagyszerű játék. Az a neve hogy Beautiful Katamari Damacy. A rövidtávú cél az, hogy különböző pályákon adott feltételeknek megfelelő gömböcöt görgessünk össze. Jó hasonlat erre a Kisgömböc meséje, itt azonban a gömb nem felfalja az objektumokat, hanem rátapadnak a dolgok. A legkisebb tárgyakkal lehet kezdeni, aztán jöhetnek az egyre nagyobbak, utána a végén azt is felszedhetjük, amiről nem is álmodtunk volna.
Inspiratív játék, annyi szent – és letehetetlen, megunhatatlan is 🙂
Nem is csoda.. Rájöttem, hogy ez egy kicsit az emberi lét vagy akár egy-egy egyéni életút ábrázolásának, analógiájának egy nagyszerű módja. Gondoljunk bele: amíg kicsik vagyunk, sok mindent nem tehetünk meg, aztán ahogy növekszünk, egyre több mindenre nyílik lehetőségünk, köszönhetően azoknak a lépéseknek, amelyeket előzőleg megtettünk. Iskolába járunk, tanulunk, hogy egyetemre mehessünk, hogy utána jó állásunk lehessen, és így tovább(!) – s ez csak egyik vonulata életünknek. Más területen ugyanígy megy a dolog és a különböző területek természetesen összefüggésben vannak egymással.
Inspirációnak tökéletes volt még a héten Morcheeba, jó sok bringázás, no és persze “A Shaolin 36. kamrája” című film (köszönet Norbiék vendégszeretetének).